“Pedagógiai Programunkban a fiatalkori tehetségek kibontakoztatását, fejlesztését kiemelt feladatként tartjuk számon. A tehetséges tanulók támogatása szorosan hozzátartozik tehetséggondozó munkánkhoz. Ezért is vagyunk nagyon büszkék azokra a diákjainkra, akik versírással is próbálkoznak.

Egyikőjüket szeretnénk most bemutatni! Bogáncs Gyula 6.a osztályos tanulónk gondolatait, ötleteit rímekbe szedve és verssorokba rendezve teszi közkinccsé.

Egyik legérdekesebb művét ajánljuk olvasásra. “

Bogáncs Gyula: A költőgyerek

Volt egyszer egy gyerek, én magam,

Ki csendben élt, nem hangos szavakkal.

Papírlapokra írt titkos meséket,

De mások szíve nem értette még meg.

Nevettek rajtam, gúny szállt rám:

Mit firkálsz ott? Nem is írsz semmit talán…

Szavaim, mint gyenge szélfuvalom Eltűntek,

Míg fejemben harsogott a dalom.

De titkon tudtam, bennem van a dal,

Bár csúfoltak, és fájt is nagyon e zaj.

De szívem mélyén e tűz ég tovább,

Mert a szavak mindig hozzám találnak ám.

Bénának nevezték, mit írt e kéz,

De a szívem soha nem vetette végét.

Minden rímsor egy csendes magány,

De mint fa növekedik az égig tán.