Az otthoni, az egyéb foglalkozásokon felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják, ezért csak olyan jellegű feladatot adhat a pedagógus, mely ennek a kritériumnak megfelel. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg. Szintén nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítését egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak, a kiemelkedő gyűjtőmunka összeállítása esetén szaktanári dicsérettel jutalmazzunk. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek tartjuk, kizárjuk azonban a büntetés eszközeként ilyen esetben a szaktárgyi elégtelen osztályzat adását, viszont értékelési rendszerünk alapján a szaktanári figyelmeztetést javasoljuk.
– A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége annyi legyen, hogy az első-negyedik évfolyamon a következő tanítási napra az összes tantárgyra vonatkozó felkészülési idő ne haladja meg a délutáni egyéb foglalkozás 2 x 45 perces időtartamát, az ötödik-nyolcadik évfolyamon pedig az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként átlagosan a 30 percet.
– Javasoljuk, hogy az első-negyedik évfolyamon testnevelés, technika és tervezés tantárgyakból sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók.
– Elfogadhatónak tartjuk, ha a pedagógusok mind szóbeli, mind írásbeli/online házi feladatot adnak, nem szükségszerű, hogy mindkettőt egyszerre. De az írásbeli házi feladatok korlátozását csak az első bekezdésben írtak szerint, azaz mennyiségileg határozzuk meg.
– Az elvégzett házi feladat ellenőrzését és értékelését a pedagógusnak minden esetben el kell végeznie, az ellenőrzés és javítás tényét kézjegyével „hitelesíti”.
– Pétekről hétfőre kötelező jelleggel írásbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók, nem korlátozzuk a péntekről keddre, szerdára stb. adható kötelező írásbeli feladatot. A hétvégi szóbeli házi feladat mennyiségét tekintve az első bekezdésben írottak az irányadók.
– Hosszabb iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező házi feladatot nem kaphatnak a tanulók. A pedagógus megfelelő motivációval „szorgalmi” jelleggel végezhető feladatot, gyűjtőmunkát adhat a szünetekre. Olvasónapló készítését, illetve hasonló jellegű feladat teljesítését azonban meghatározhatjuk úgy is, hogy az a szünet idejét is igénybe vegye, de az elkészítés végső határideje nem lehet a szünet utáni tanítási hét egyik munkanapja sem.
Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere
A témazáró felmérések minősítése az 1. évfolyamon:
| 100% – 91% | kiválóan megfelelt |
| 90% – 76% | jól megfelelt |
| 75% – 61% | megfelelt |
| 60% – 46% | megfelelt „f” |
| 45% – 0% | felzárkóztatásra szorul |
Ha a témazáró felmérés eredménye 60% – 46%-os, akkor a pedagógus a „megfelelt” be-jegyzés mellé az „f” betűt is beírja, mellyel a tanuló és szülő figyelmét felhívja a hiányosságok nagy mértékére, melyek pótlásának elmulasztása a felzárkóztatás szükségességét vonhatja maga után.
A témazáró felmérések minősítése 2-4. évfolyamon:
| 100% – 91% | jeles (5) |
| 90% – 76% | jó (4) |
| 75% – 61% | közepes (3) |
| 60% – 46% | elégséges (2) |
| 45% – 0% | elégtelen (1) |
A témazáró felmérések osztályozása 5-8. évfolyamon:
| 100% -90% | jeles (5) |
| 89% – 75% | jó (4) |
| 74% – 50% | közepes (3) |
| 49% – 34% | elégséges (2) |
| 33% – 0% | elégtelen |
Az osztályzat (érdemjegy) akkor
- jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.
- jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
- közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.
- elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladat-végzésre.
- elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.
Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya
Az írásos beszámoltatások formái:
- írásbeli felelet az egész osztályra / csoportra vonatkozóan,
- írásbeli felelet egyénre vonatkozóan,
- témazáró felmérések, dolgozatok,
- tanév végi, félévi felmérések.
Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai:
Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő két héten belül pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály / csoport által megírt dolgozattal). A hiányzó tanuló- a betegséget követően, az iskolába jövetel 1. hetében- pótolja a hiányzó órai vázlatokat, a munkafüzetben/munkatankönyvben elvégzett feladatokat, a számára nehézséget okozó tananyagrészt –amennyiben szükséges, a szaktanár segítségével -elsajátítja. A pótlást az osztályfőnök és a szaktanár együttes koordinálásával végzi.
- Témazáró felmérés esetén javító dolgozat írására nincs lehetősége a tanulónak.
- Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Ha egy napon kéttémazáró felmérést írnak, akkor azon a napon több, az osztály egészét érintő írásbelifelelet nem történhet. A tanító, a szaktanár a témazáró felmérés (dolgozat) időpontjátegy héttel korábban köteles meghatározni, s arról a tanulókat, a gyermek gondviselőjét az elektronikus naplón keresztül tájékoztatni kell.
A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya
- Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró felmérések (dolgozatok) érdemjegyei a félévi / tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek számításba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a többi érdemjegyektől (két érdemjegyként kell számításba venni, pl.: egy 4-es dolgozat 4+4 érdemjegy).
- A tanév végi és félévi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik, saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál, ennek megfelelően az érdemjeggyel vagy százalékszám megadásával történő minősítés között szabadon választhat.