Az otthoni, az egyéb foglalkozásokon felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják, ezért csak olyan jellegű feladatot adhat a pedagógus, mely ennek a kritériumnak megfelel. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg. Szintén nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítését egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak, a kiemelkedő gyűjtőmunka összeállítása esetén szaktanári dicsérettel jutalmazzunk. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek tartjuk, kizárjuk azonban a büntetés eszközeként ilyen esetben a szaktárgyi elégtelen osztályzat adását, viszont értékelési rendszerünk alapján a szaktanári figyelmeztetést javasoljuk.

– A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége annyi legyen, hogy az első-negyedik évfolyamon a következő tanítási napra az összes tantárgyra vonatkozó felkészülési idő ne haladja meg a délutáni egyéb foglalkozás 2 x 45 perces időtartamát, az ötödik-nyolcadik évfolyamon pedig az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként átlagosan a 30 percet.

– Javasoljuk, hogy az első-negyedik évfolyamon testnevelés, technika és tervezés tantárgyakból sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók.

– Elfogadhatónak tartjuk, ha a pedagógusok magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából és idegen nyelvből mind szóbeli, mind írásbeli házi feladatot adnak, nemszükségszerű, hogy mindkettőt egyszerre, de az írásbeli házi feladatok korlátozását csak az első bekezdésben írtak szerint, azaz mennyiségileg.

– Az elvégzett házi feladat ellenőrzését és értékelését a pedagógusnak minden esetben el kell végeznie, az ellenőrzés és javítás tényét kézjegyével „hitelesíti”.

– Pétekről hétfőre kötelező jelleggel írásbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók, nem korlátozzuk a péntekről keddre, szerdára stb. adható kötelező írásbeli feladatot. A hétvégi szóbeli házi feladat mennyiségét tekintve az első bekezdésben írottak az irányadók.

– Hosszabb iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező házi feladatot nem kaphatnak a tanulók. A pedagógus megfelelő motivációval „szorgalmi” jelleggel végezhető feladatot, gyűjtőmunkát adhat a szünetekre. Olvasónapló készítését, illetve hasonló jellegű feladat teljesítését azonban meghatározhatjuk úgy is, hogy az a szünet idejét is igénybe vegye, de az elkészítés végső határideje nem lehet a szünet utáni tanítási hét egyik munkanapja sem.

Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere

A témazáró felmérések minősítése az 1. évfolyamon:

100% – 91%kiválóan megfelelt
90% – 76%jól megfelelt
75% – 61%megfelelt
60% – 46%megfelelt „f”
45% – 0%felzárkóztatásra szorul

Ha a témazáró felmérés eredménye 60% – 46%-os, akkor a pedagógus a „megfelelt” be-jegyzés mellé az „f” betűt is beírja, mellyel a tanuló és szülő figyelmét felhívja a hiányosságok nagy mértékére, melyek pótlásának elmulasztása a felzárkóztatás szükségességét vonhatja maga után.

A témazáró felmérések minősítése 2-4. évfolyamon:

100% – 91%jeles (5)
90% – 76%jó (4)
75% – 61%közepes (3)
60% – 46%elégséges (2)
45% – 0%elégtelen (1)

A témazáró felmérések osztályozása 5-8. évfolyamon:

100% -91%jeles (5)
90% – 76%jó (4)
75% – 51%közepes (3)
50% – 34%elégséges (2)
33% – 0%elégtelen

Az osztályzat (érdemjegy) akkor

  • jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.
  • jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
  • közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.
  • elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladat-végzésre.
  • elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya

Az írásos beszámoltatások formái:

  • írásbeli felelet az egész osztályra / csoportra vonatkozóan,
  • írásbeli felelet egyénre vonatkozóan,
  • témazáró felmérések, dolgozatok,
  • tanév végi, félévi felmérések.

Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai:

Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő két héten belül pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály / csoport által megírt dolgozattal). A hiányzó tanuló- a betegséget követően, az iskolába jövetel 1. hetében- pótolja a hiányzó órai vázlatokat, a munkafüzetben/munkatankönyvben elvégzett feladatokat, a számára nehézséget okozó tananyagrészt –amennyiben szükséges, a szaktanár segítségével -elsajátítja. A pótlást az osztályfőnök és a szaktanár együttes koordinálásával végzi.

  • Témazáró felmérés esetén javító dolgozat írására nincs lehetősége a tanulónak.
  • Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Ha egy napon kéttémazáró felmérést írnak, akkor azon a napon több, az osztály egészét érintő írásbelifelelet nem történhet. A tanító, a szaktanár a témazáró felmérés (dolgozat) időpontjátegy héttel korábban köteles meghatározni, s arról a tanulókat, a gyermek gondviselőjét az elektronikus naplón keresztül tájékoztatni kell.

A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya

  • Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró felmérések (dolgozatok) érdemjegyei a félévi / tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek számításba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a többi érdemjegyektől (két érdemjegyként kell számításba venni, pl.: egy 4-es dolgozat 4+4 érdemjegy).
  • A tanév végi és félévi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik, saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál, ennek megfelelően az érdemjeggyel vagy százalékszám megadásával történő minősítés között szabadon választhat.