Az otthoni, az egyéb foglalkozásokon felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják, ezért csak olyan jellegű feladatot adhat a pedagógus, mely ennek a kritériumnak megfelel. Nem adható olyan házi feladat, melynek előkészítése a tanítási órán nem történt meg. Szintén nem adható házi feladatként a tanítási órán fel nem dolgozott anyagrész otthoni, önálló feldolgozásra. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítését egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak, a kiemelkedő gyűjtőmunka összeállítása esetén szaktanári dicsérettel jutalmazunk. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek tartjuk, kizárjuk azonban a büntetés eszközeként ilyen esetben a szaktárgyi elégtelen osztályzat adását, viszont értékelési rendszerünk alapján a szaktanári figyelmeztetést javasoljuk.

  • A feladott kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége annyi legyen, hogy az első-negyedik évfolyamon a következő tanítási napra az összes tantárgyra vonatkozó felkészülési idő ne haladja meg a délutáni egyéb foglalkozás kétszer 45 perces időtartamát, az ötödik-nyolcadik évfolyamon pedig az egyes tantárgyakból szóban és írásban elvégzendő feladatok együttes mennyisége ne haladja meg tantárgyanként átlagosan a harminc percet.
  • Javasoljuk, hogy az első-negyedik évfolyamon testnevelés, ének, technika tantárgyakból sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon sem javasoljuk a házi feladatot készségtantárgyakból, – a tanulók tanítási órán kívüli, az adott tantárggyal kapcsolatos munkája a gyűjtőmunkára korlátozódjék.
  • Elfogadhatónak tartjuk, ha a pedagógusok magyar nyelvtanból, irodalomból, ma-tematikából és idegen nyelvből mind szóbeli, mind írásbeli házi feladatot adnak, nem szükségszerű, hogy mindkettőt egyszerre, de az írásbeli házi feladatok korlátozását csak az első bekezdésben írtak szerint, azaz mennyiségileg.
  • Csak szóbeli otthoni munkát javasolunk történelem, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika tantárgyból.
  • Az elvégzett házi feladat ellenőrzését és értékelését a pedagógusnak minden esetben el kell végeznie, az ellenőrzés és javítás tényét kézjegyével „hitelesíti”.
  • Pétekről hétfőre kötelező jelleggel írásbeli házi feladatot ne kapjanak a tanulók, nem korlátozzuk a péntekről keddre, szerdára, stb. adható kötelező írásbeli feladatot. A hétvégi szóbeli házi feladat mennyiségét tekintve az első bekezdésben írottak az irányadók.
  • Hosszabb iskolai szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) kötelező házi feladatot nem kaphatnak a tanulók. A pedagógus megfelelő motivációval „szorgalmi” jelleggel végezhető feladatot, gyűjtőmunkát adhat a szünetekre. Olvasónapló készítését, illetve hasonló jellegű feladat teljesítését azonban meghatározhatjuk úgy is, hogy az a szünet idejét is igénybe vegye, de az elkészítés végső határideje nem lehet a szünet utáni tanítási hét egyik munkanapja sem.

Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere

A témazáró felmérések minősítése az 1. évfolyamon:

100% – 91%kiválóan megfelelt
90% – 76%jól megfelelt
75% – 61%megfelelt
60% – 46%megfelelt „f”
45% – 0%felzárkóztatásra szorul

Ha a témazáró felmérés eredménye 60% – 46%-os, akkor a pedagógus a „megfelelt” be-jegyzés mellé az „f” betűt is beírja, mellyel a tanuló és szülő figyelmét felhívja a hiányosságok nagy mértékére, melyek pótlásának elmulasztása a felzárkóztatás szükségességét vonhatja maga után.

A témazáró felmérések minősítése 2-4. évfolyamon:

100% – 91%jeles (5)
90% – 76%jó (4)
75% – 61%közepes (3)
60% – 46%elégséges (2)
45% – 0%elégtelen (1)

A témazáró felmérések osztályozása 5-8. évfolyamon:

100% -91%jeles (5)
90% – 76%jó (4)
75% – 51%közepes (3)
50% – 34%elégséges (2)
33% – 0%elégtelen

Az osztályzat (érdemjegy) akkor

  • jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.
  • jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
  • közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.
  • elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladat-végzésre.
  • elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya

Az írásos beszámoltatások formái:

  • írásbeli felelet az egész osztályra / csoportra vonatkozóan,
  • írásbeli felelet egyénre vonatkozóan,
  • témazáró felmérések, dolgozatok,
  • tanév végi felmérések.

Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai:

  • Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály / csoport által megírt dolgozattal). Témazáró felmérés esetén javító dolgozat írására nincs lehetősége a tanulónak.
  • Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Ha egy napon két témazáró felmérést írnak, akkor azon a napon több, az osztály egészét érintő írásbeli felelet nem történhet. A tanító, a szaktanár a témazáró felmérés (dolgozat) időpontját egy héttel korábban köteles meghatározni, s arról a tanulókat tájékoztatni kell.

A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya

  • Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró felmérések (dolgozatok) érdem-jegyei a félévi / tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a más érdemjegyektől (két érdem-jegyként kell számításba venni, pl.: egy 4-es dolgozat 4+4 érdemjegy).
  • A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik, saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál, ennek megfelelően az érdemjeggyel vagy százalékszám megadásával történő minősítés között szabadon választ.